Támogatások

 

Foglalkoztatást bővítő bértámogatás

 

A bértámogatás célja, hogy a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását segítse elő, vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor segítség nélkül be akarnak kerülni a munkaerőpiacra.

 

Hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki

álláskereső, és

• legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
• a foglakoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
• 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy
• a nyilvántartásba vételt megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres – az Flt. 58.§. (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kereső tevékenységet, vagy a munkaügyi központ legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként tartja nyilván,
• a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy
• a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesült, vagy
• a foglakoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte.

Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

• aki rehabilitációs járadékban részesül, továbbá
• azt az álláskeresőt, aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

 

Járulékkedvezmény

 

A járulékkedvezmény alanyai

Az Mt. hatálya alá tartozó, legalább hat hónapja működő, legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet.

 

Közhasznú szervezetek:

• társadalmi szervezet
• alapítvány
• közalapítvány
• nonprofit gazdasági társaság
• köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi
• országos sportági szakszövetség

Egyéb civil szervezetek:

• munkáltatói érdekképviseleti szervezetek,
• munkavállalói érdekképviseleti szervezetek.

 

A járulékkedvezményt igénybe veheti minden olyan munkáltató is, amely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, továbbá azon munkáltató, amely munkavállalóját kirendeléssel, vagy más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezéssel foglalkoztatja.

 

Járulékkedvezmény a Fbtv. 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott, aktív korúak ellátásában nem részesülő személy foglalkoztatása után igényelhető,

• aki legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső, vagy
• aki három hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott álláskereső, és a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napban kereső tevékenységet nem folytatott, vagy
• akinek jogviszonyát a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szüntették meg.

A munkáltató a járulékkedvezményt akkor érvényesítheti, ha a fent meghatározott célcsoportnak megfelelő személyt

• határozatlan időre szóló munkaszerződéssel
• munkaviszony keretében foglalkoztatja, és
• ezzel a foglalkoztatással az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá
• a bővített létszámot a foglalkoztatás megkezdésétől számítva legalább két évig megtartja (foglalkoztatási kötelezettség).

A járulékkedvezmény teljes munkaidős, valamint legalább 4 órát elérő részmunkaidős foglalkoztatás esetén is igényelhető.

 

A járulékkedvezmény mértéke, időtartama

A munkáltató a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy foglalkoztatása után, a foglalkoztatás megkezdésétől számított 1 évig mentesül

• a Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék),
• a munkaadói járulék, valamint
• a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) megfizetése alól.

 

A munkáltató a kedvezményt legfeljebb a minimálbér 130 százalékának - részmunkaidőben ennek időarányos részének – megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Ha a munkabér ezt az összeget meghaladja, a minimálbér 130 százalékát meghaladó összeg után az általános járulékfizetési szabályok érvényesek.

 

A munkáltatót a járulékkedvezménnyel igénybevett egy éves foglalkoztatási időszakot követően, további egy év - járulékkedvezmény igénybevételére nem jogosító - továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli.

 

Önfoglalkoztatás támogatása (vissza nem térítendő)

 

Az önfoglalkoztatás támogatása a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatási formája.

A támogatás célja: a vállalkozó készség, hajlandóság előmozdítása az álláskeresők ösztönzése saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására.

 

A támogatás mértéke: a minimálbér összegéig (2011. évben 78.000,-Ft) terjedő, legalább három, legfeljebb hat hónap időtartamig havonként folyósított támogatás.

 

Támogatás nyújtható:

• annak az álláskeresőnek, akit a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván és
• aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként (társas vállalkozás indításával, vagy már működő társas vállalkozáshoz történő csatlakozással), vagy mezőgazdasági őstermelőként képzeli el.

Az elbírálásnál előnyt élveznek:

• a vállalkozás gyakorlásához szükséges, megfelelő szakképzettséggel rendelkező álláskeresők,
• azon álláskeresők, akik a munkaügyi központ által támogatott tanfolyamot végeztek el, és az így megszerzett szakképesítést hasznosítják vállalkozás keretében,
• a hátrányos helyzetű álláskeresők (pályakezdők, 50 év felettiek, megváltozott munkaképességűek, roma származásúak),
• tartós /legalább 12 hónapja/ álláskeresők,
• a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) kormányrendeletben szereplő településeken vállalkozni kívánók,
• hiányszakmákban, piacképes tevékenységet folytatnak,

 

Önfoglalkoztatás támogatása (visszatérítendő tőkejuttatás)

 

3 millió forintig terjedő kamatmentes tőkejuttatás

 

Előnyt élvez a pályázat elbírálása során:

• a vállalkozás gyakorlásához szükséges, megfelelő szakképzettséggel, szakmai gyakorlattal rendelkező álláskereső,
• tartós /legalább 12 hónapja/ álláskereső,
• hiányszakmákban vállalkozók, piacképes tevékenységet folytatók,
• foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű településen végzett tevékenység,
• a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) kormányrendeletben szerepelnek (Küngös),
• azon álláskereső, aki a munkaügyi központ által támogatott tanfolyamot végzett el, és az így megszerzett szakképesítést hasznosítja vállalkozása keretében,
• aki az elkészített üzleti tervhez előszerződéseket, ígérvényeket tud csatolni.

Nem támogatandó:

• piaci, illetve mozgó árusítás,
• használtcikk kereskedelem,
• pénzügyi-, biztosítási, befektetési tanácsadó, valamint
• vagyon-, illetve biztonsági őr tevékenység,
• személygépkocsival történő személyszállítás

A saját erő és a támogatás csak beruházásra és forgóeszköz feltöltésre fordítható. Ezt figyelembe véve nem adható támogatás az alábbiakra:

• a vállalkozás alapításának ls működtetésének költségeihez
• a lízing és egyéb részletfizetési konstrukció,

  

Munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó helyközi utazás támogatása

Támogatás alanya, mértéke, időtartama:

Helyközi utazás támogatását igényelheti a munkaadó, valamint az a.) pontban meghatározott munkavállaló. A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető – a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet alapján – ha a munkaadó,

a)     olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által nyilvántartott álláskereső, és

b)     hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül nem szüntette meg, valamint

c)      megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15.§-ában meghatározott - feltételeknek.

A kirendeltség a munkáltató költségét a 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 3. §-ban foglaltak alapján térítheti meg az alábbiak szerint:

• a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azon díjának
  • 86 %-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.
• a munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
  • a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
  • a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
  • a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

 

A munkavállaló számára a munkáltatónak nyújtott támogatáshoz kapcsolódóan a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltsége mérlegelési jogkörében eljárva megtérítheti a munkavállaló munkába járást szolgáló bérletének vagy teljes árú menetjegyének maximum 14 %-át, (ha a munkavállaló országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik).

 

A munkáltató azon munkavállaló esetében, aki mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

 

 

Szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása

 

Támogatható a foglalkoztatása annak a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresőnek, aki

• a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be
• a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik,
• az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.
• legalább alapszintű szakképesítéssel vagy szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
• az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételétől számított legalább kilencven napig munkaügyi központtal együttműködött,
• szakképzettsége a munkaügyi központ által meghatározott szakképzettségek körébe tartozik. A támogatható szakképzettségek köre pályázati felhívásban kerül meghatározásra.

Támogatható szakképesítések Veszprém megyében:

asztalos (bútor, épület); kőműves; villanyszerelő; hegesztő, lángvágó; gépi forgácsoló; ács-állványozó; burkoló; vezeték és csőhálózat-szerelő; festő, mázoló, tapétázó; géplakatos; szabó; szakács; szociális gondozó; recepciós, szállodai portás; szerkezetlakatos; felszolgáló, vendéglátó ipari eladó; idegenforgalmi ügyintéző; számviteli ügyintéző; mérlegképes könyvelő; ügyintéző titkár; szociális munkás; közgazdász; környezetvédelmi mérnök; villamos mérnök; gépészmérnök 

 

A támogatás formája

Vissza nem térítendő bérköltség támogatás a támogatással foglalkoztatott álláskereső munkabéréhez és annak járulékaihoz.

 

A támogatás időtartama

Legfeljebb 365 napra állapítható meg.

 

A támogatás mértéke

A támogatást a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső részére járó bérköltség

50–100%-ig terjedő mértékben lehet megállapítani.

 

A támogatás elbírálásánál előnyben részesül az a munkáltató, aki

• Vállalja a támogatással elhelyezett munkavállalók támogatás nélküli további foglalkoztatását, illetve nem a támogatás időtartamára kötött határozott idejű munkaszerződés keretében, hanem határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja a munkavállalót.
• Korábbi hatósági szerződésben vállalt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.

Megváltozott munkaképességű, vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő pályakezdő munkavállalót kíván foglalkoztatni.

 

 

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

 

A támogatás mértéke, összege:

A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kieső munkaidejére járó személyi alapbér 80%-ig, valamint annak járulékáig terjedhet. A támogatás 1 főre eső havi összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét.

 

 

Munkahelymegőrzés támogatása

 

A támogatás elbírálása során előnyt élveznek azok a vállalkozások, amelyek:

1. A teljes foglalkoztatott létszámhoz képest jelentős számú (40 %) megváltozott
   munkaképességű személyt alkalmaznak,
2. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) Kormányrendeletben felsorolt településeken élőket foglalkoztatnak,
3. A kérelmező munkáltató szűk (1-2) megrendelői körrel rendelkezik.
4. A kérelmező hazai mikro-, kis vagy közepes vállalkozásnak minősül.

 

A kérelem kötelező mellékletei a támogatás megalapozottságának megítélése érdekében az alábbiakkal egészülnek ki:

1. Racionalizálási terv
2. Az elmúlt két üzleti évről készített üzleti beszámoló 

 

A támogatás időtartama

3-8 hónap

 

A támogatás mértéke:         

A támogatás havi mértéke nem haladhatja meg a 117.000,- Ft-ot (a kötelező legkisebb munkabér 150%-át).

  

 

 

TÁMOP 1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése”

 

Ki vehet részt a projektben?

A projekt azon megváltozott munkaképességű személyek támogatására irányul, akik esetében több személyre szóló szolgáltatás és támogatás nyújtása szükséges a foglalkoztathatóságuk javításához, illetve a nyílt munkaerő-piaci beilleszkedésükhöz. A célcsoportok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:

• külön törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult személy,
• az az álláskereső, akinek

a)a munkaképesség-csökkenése – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint – 40-49 százalékos mértékű, vagy

b) az egészségkárosodása – az ORSZI szakvéleménye szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható.

 

Milyen támogatások adhatók!

• Képzési támogatás
• Bérköltség támogatás

 

TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”

 

Célcsoportok:

1. alacsony iskolai végzettségű, vagy elavult szakképzettséggel rendelkező álláskeresők
2. pályakezdők és a 25 év alatti álláskeresők
3. 50 év feletti álláskeresők
4. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült álláskeresők
5. Bérpótló Juttatásban (BPJ) részesülő álláskeresők
6. a 7-12 hónapja nyilvántartott álláskeresők és regisztrációs időtől függetlenül a 40-49 éves álláskeresők

 

A támogatás időtartama az 1., 2., 4., 5., 6. célcsoportok esetén:

8 hónap (+4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség)

 

A támogatás mértéke

A bér+járulék 70%-a

 

A támogatás időtartama és mértéke a 3. célcsoport (50 év felettiek) esetén:

4 hónapig a bér+járulék 100%-a

4 hónapig a bér+járulék 50%-a

4 hónapig a járulék 100%-a

 

Helyközi utazási költségtérítés

Az utazási költségek támogatásának maximális mértéke a felmerülő utazási költségek 100%-a

 

A támogatás további feltétele, hogy a munkaadó

• a támogatással érintett munkavállaló(k), valamint a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló(k) munkaviszonyát a támogatás folyósításának időtartama alatt működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szüntetheti meg,
• a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban a kérelemben megjelölt munkakörökkel azonos, vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalója munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá
• kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel sem szűnik meg

 

Bővebb információ:

VMKMK Balatonalmádi Kirendeltség 2. iroda – 8220 Balatonalmádi, Rákóczi u. 43.

Tel.: 88/439-379