Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról?
Kinek kell fizetnie és mennyit?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. § alapján, a munkaadó-a nemzetgazdaság valamennyi szektorában - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
Fontos! Több mint 10 éve megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta) lehet kiváltani a rehabilitációs hozzájárulást, melynek összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ.
A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-val.
2010. január 1-től 964.500 Ft/fő/év
(Beiktatta: 2009.évi LXXVII tv 129.§)
A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.
Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? Mi határozza meg?
A kötelezettség tartalmát (a hozzájárulás fizetés alól mentesítésre jogot adó személyi kört) az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerint külön jogszabály határozza meg.
Ez a külön jogszabály 2007. június 30-ig a 8/1983. (VI. 27.) EüM.-PM együttes rendelet volt, a tartalom a 28.§-ban meghatározott, a dotációval támogatható megváltozott munkaképességű személyi körrel egyezett meg. Ez volt irányadó 2008. február 2-ig.
2008. március 3-tól a 176/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ új (2) bekezdése szerint az akkreditáció során figyelembe vehető személyekkel megegyező személyi kör került figyelembe vételre.
2009. január 1-től a foglalkoztatási kötelezettség tartalma ismét megegyezik azzal a személyi körrel, akinek a foglalkoztatását a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb feltételek fennállása esetén támogatásban is lehetne részesíteni (ugyanezen kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése szerint, 2009. január 1-től az Flt. 58.§ (5) bekezdés m.) pont szerinti külön jogszabály: a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet).
A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha
ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy
eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy
ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy
ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy
ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődésátható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy
ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy
ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy
ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább
Milyen támogatást igényelhető a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához?
TÁMOP 1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése”című program keretében
- a programba vont rehabilitációs járadékra jogosultnak, illetve meghatározott egészségkárosodással élő személynek nyújtható:
- munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása,
- képzés támogatása,
- önfoglalkoztatás támogatása.
- A programba vont munkavállalók foglalkoztatóinak nyújtható támogatások:
- rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás,
- bérköltség támogatás (munkagyakorlat-szerzés, munkatapasztalatszerzés, munkakipróbálás),
- munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek támogatása.
Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához.
A 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet szerint az alábbi költségvetési támogatások nyújthatók a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához:
- rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás, és
- a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás.
Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Balatonalmádi Kirendeltségéhez.
8220 Balatonalmádi, Rákóczi u. 43.
TÁMOP 1.1.1 ügyintéző Kissné Dibusz Judit
2. iroda
Tel: 88/439-379